Fülszöveg
Oscar aranyos, de súlyos személyiség: egy elhízott, sci-fi imádó, könyvmoly fiú. Ráadásul New Jersey-i gettóba szakadt dominikai család sarja, ami hátrányos helyzet a köbön. Az álma, hogy a dominikai Tolkien legyen, és persze, hogy megtalálja az igaz szerelmet.
Sajnos Oscarnak a saját egyéniségén kívül egy komoly akadály állja útját: a fukú, vagyis az átok, amely nemzedékek óta sújtja családját, azóta, hogy nagyapja nemet mondott Trujillónak, a véreskezű és véresszájú diktátronak, amiért súlyos árat fizetett.
Interjú a könyvről a Klubrádió Bemutatópéldány című műsorában:
| Eredeti cím | The Brief Wondrous Life of Oscar Wao |
| Fordította | Pék Zoltán |
| Oldalszám | 328 |
| Megjelenés éve | 2013 |
Értékelések
2016. 07. 25.
-
Farkas Kinga
Nagyon sok minden tetszett a könyvben (a váltakozó elbeszélők, a cselekmény kibontása, a misztikum és a rögvaló keveredése, a karakterek stb).
Kimondottan zavart viszont a milliónyi spanyol szó, amik ráadásul nem betűrendben szerepeltek - ha megtanultam volna őket, akkor későbbi felbukkanásukkor nyilván már tudtam is volna; így viszont nagyon nehéz volt visszakeresni azt, ami nem csak egyszer fordult elő. A regény hangulatához igazából nem tettek hozzá, egy idő után egyszerűen nem kerestem ki őket.
Szintén zavaró volt a sok és terjengős lábjegyzet, amik (nyilván írói megfontolásból és okkal) nem szimpla magyarázatot adtak a beszámozott kifejezésre, hanem mint egy mini-novella, jópofáskodó stílusban ecsetelték a témát.
Mindkét fönti tényező csak kizökkentett az olvasásból. Utóbbit egyszerűen bele lehetett volna építeni a szövegbe.
Összességében nálam friss hangvétel ide-vagy oda elég erőltetett benyomást keltett a stílus - a kevesebb több lett volna. Ezzel együtt örülök, hogy elolvastam.
Kimondottan zavart viszont a milliónyi spanyol szó, amik ráadásul nem betűrendben szerepeltek - ha megtanultam volna őket, akkor későbbi felbukkanásukkor nyilván már tudtam is volna; így viszont nagyon nehéz volt visszakeresni azt, ami nem csak egyszer fordult elő. A regény hangulatához igazából nem tettek hozzá, egy idő után egyszerűen nem kerestem ki őket.
Szintén zavaró volt a sok és terjengős lábjegyzet, amik (nyilván írói megfontolásból és okkal) nem szimpla magyarázatot adtak a beszámozott kifejezésre, hanem mint egy mini-novella, jópofáskodó stílusban ecsetelték a témát.
Mindkét fönti tényező csak kizökkentett az olvasásból. Utóbbit egyszerűen bele lehetett volna építeni a szövegbe.
Összességében nálam friss hangvétel ide-vagy oda elég erőltetett benyomást keltett a stílus - a kevesebb több lett volna. Ezzel együtt örülök, hogy elolvastam.
2015. 10. 29.
-
theodora
Összességében nincs pozitív csengése a regénynek, egy sokat szenvedett dominikai-amerikai családot ismerünk meg, de lebilincselő a könyv, az ismétlődések és a cseppnyi misztikum miatt még érdekesebbé teszi az amúgy is egzotikus történetet.
Ajánlók
Vélemények a könyvről:
| Dóri online olvasónaplója | Gretty szerint a világ | Ekultúra.hu |
| Ír gulyás és csalamádé | Pável olvas | Könyvkritikák |
| Egy Bene Gesserit feljegyzései |
Olvasóink írták:
" „Karibi Mordor” – és tényleg…
avagy Száz év magán…zárka, egy kis Pedro Juan Gutiérrez, bermudák és háromszögek… Ahol az ember annyit sem ér, mint egy agyonszurkált, elhasznált vudu baba, és ahol a szerelem húsevő virág. Nagy arc ez a Junot gyerek, szeretem a latinokat nagyon, egyaránt kirajzanak közülük Messik és karibi bobozó csapatok, valami csípőset ehetett aznap az Úr, amikor éppen őket gyúrta ki a strandjaik fehér homokjából és az érett cukornád alatti zsíros fekete televényből. Ők a legjobb szeretők és övék a legmocskosabb diktatúrák is." (Pável)
"Összességében nincs pozitív csengése a regénynek, egy sokat szenvedett dominikai-amerikai családot ismerünk meg, de lebilincselő a könyv, az ismétlődések és a cseppnyi misztikum miatt még érdekesebbé teszi az amúgy is egzotikus történetet." (theodora)
