Könyveink Menü
0

Mindenki írhat forgatókönyvet...

„Az életem, akár egy forgatókönyv!” – sóhajtotta Margitka miközben partvisával kigáncsolt néhány porcicát a lépcsőház fordulójában. Sokunk száját hagyja el hasonló kijelentés, mindannyiunknak akad legalább egy olyan története, amiről azt gondoljuk nagyvászonra érdemes. Mozibarlangokban töltve a hétköznapokat, filmek tucatjait látva, még inkább kacérkodunk egy saját sztori megírásával. Mondván, ha Stallone 72 óra alatt összehozta a Rocky-t, talán nekünk is sikerülhet.


A hetediksor.hu írása Syd Field: Forgatókönyv - a forgatókönyvírás alapjai című könyvünkről.

Syd Field: Forgatókönyv

„Az életem, akár egy forgatókönyv!” – sóhajtotta Margitka miközben partvisával kigáncsolt néhány porcicát a lépcsőház fordulójában. Sokunk száját hagyja el hasonló kijelentés, mindannyiunknak akad legalább egy olyan története, amiről azt gondoljuk nagyvászonra érdemes. Mozibarlangokban töltve a hétköznapokat, filmek tucatjait látva, még inkább kacérkodunk egy saját sztori megírásával. Mondván, ha Stallone 72 óra alatt összehozta a Rocky-t, talán nekünk is sikerülhet.

Ám felmerül egy apró nem elhanyagolható kérdés, hogyan is kéne hozzáfogni? Ha pechünkre a Filmművészeti nem ölelt keblére, a család pedig inkább egy hordhatatlan karórával lepett meg egy ígéretes külhoni képzés helyett, akkor jobbára autodidakta módon próbálkozhatunk. Az internet berobbanása előtt abszolút beszűkültek a lehetőségek, manapság persze Oscar-díjas szkriptek százait lehet letölteni. Programok dolgoznak helyettünk, melyek egyből a producerek által áhított formába öntik művünket, mégis fontos pillanat, mikor végre egy olyan tankönyv kerül hazánkban kiadásra, mely valós segítséget jelent a továbblépéshez.

Syd Field neve itthon még nem sokat mond, a fotója melletti dicshimnuszt csupán a marketing csatolt részeként veszi a gyanakvó honi vásárló, majd az imdb-t böngészve sem értjük, hogy-hogy miért nem szerepel már legalább tíz sikerfilm stáblistáján? Idejekorán leszögezem, itt nem érvényesül Woody Allen örökérvényű idézete: „Aki nem tudja, az tanítja. Aki meg tanítani sem tud, abból lesz a testneveléstanár.”  Syd Field nem tévesztett pályát, kiváló előadó, ez még a gépelt szövegen is átjön. Elkötelezett szerelmese a filmnek, és ezzel a szenvedéllyel lelkesít minket az írásra. Nem bújik szakzsargon mögé, nem választ nehezen értelmezhető példákat, számos találó részlettel támasztja alá észrevételeit. A fordítás az 1979-es kiadás 2004-es frissített verziója alapján készült, így a hivatkozási alapok között ott a Mátrix, A Gyűrűk Ura, Collaterall, Thelma és Louise, Közönséges bűnözők, Amerikai szépség, Vágta. Persze fanyalgók mindig lesznek, kik sokallják a hollywoodi iskolával való példálózást (könnyen lehet, hogy a támogatást is azok nem ítélték meg a hiánypótló irodalom megjelentetéséhez).

Természetesen 280. oldal elolvasása után sem válik belőlünk rögtön Alan Ball vagy Aaron Sorkin, azonban egyfajta gondolkodásmódot elsajátíthatunk. Ráébreszt minket arra, miért nem elég csupán, ha van egy jó ötletünk, miért szerencsés, ha az első leütés előtt tudjuk a történet végét, és, hogy az első mondat vízbe dobott kavicsként még a 108. percben is fodrozhatja a történetet.

A könyv megjelentetésének fontosságát mutatja, hogy Köbli Norbert a Magyar Forgatókönyvírók Egyesületének alapító tagja vállalta magára a fordítás nemes feladatát (azóta A vizsga forgatókönyvével bizonyította az olvasottak hasznosságát). A körültekintő magyarítás elkerüli az ilyenkor bosszantó hibás címek használatát, sőt egy szakszótár alapjait is lefekteti.

Bátran kötelező tananyaggá tenni! Ennek nem lenne az a szokásos „muszáj” mellékíze, a lelkes pedagógus pedig az egyik órán levetíthetné a Kínai negyedet!

Az álmodozóknak végre itt a lapozható bátorítás, a többi a kitartáson múlik!

„A remény jó dolog, talán a legjobb, és a jó dolgok sohasem halnak meg.”
– A remény rabjai
Frank Darabont